Miért lett a lakás besorolása 3 osztállyal rosszabb 2016-tól?

2016 sok változást hozott az energetikai tanúsítványok világában is. Ennek egy igen kellemetlen mellékhatása, hogy a elmúlt 3-4 évben megszokott kategóriák jelentősen romlanak. Lássuk hogyan!


Eddig A+ kategóriától kezdve egészen I osztályig osztályoztuk az ingatlanokat. Ennek számítási módjáról már írtam korábban, így nem is húznám vele az időt. A számítás eredménye egy százalékos érték volt, amelyet elhelyeztünk a régi energetikai skálán:

Régi energetikai tanúsítvány skála

Az egyes energetikai besorolási osztályok jelentése közismert volt:

Hogyan változnak a besorolások?

Elvégeztünk néhány példaszámítást, hogy összehasonlíthassuk a 2016 előtti és utáni tanúsítványok besorolását. Az eredmények:

  • Egy 2012-es panelprogramon átesett panellakás korábban A+ besorolással rendelkezett (ez volt a legjobb). A házon napkollektorok is voltak, a 10 cm hőszigetelés és korszerű nyílászárók mellett. Az új rendszerben CC-t kapott.
  • Átlagosnál picit rosszabb családi ház (régi téglafalazat, régi gázkazán, gerébtokos ablakok) korábban H-t kapott, most JJ-t.
  • Átlagos családi ház részben Porotherm, részben tömör téglából a korábbi E helyett most GG-t kapott.
  • Egy eredeti állapotában lévő panellakás a korábbi D helyett most FF.
  • A jelenlegi építési technológiát maximális túlteljesítő (17 cm külső hőszigetelés, 30 cm padlásfödém szigetelés, 3 rétegű ablak, kondenzációs gázkazán) családi ház A+ helyett CC.

A fentiek érthető okokból gerjesztenek indulatokat. Ha valaki 'A+'-os házat rendel, de CC-t kap, vajon mennyire lesz elégedett? Valószínűleg semennyire.

A besorolások romlásának fő oka a tanúsítványhoz kapcsolódó törvények megváltozása. Ezeket foglaltam össze ebben a cikkben.

Mi változott?

2016 január 1-én életbe léptek a 261/2015 és 39/2015 rendeletek. Ezek a korábbi, 7/2006 és 176/2008 rendeleteket módosították. A módosítás rengeteg újdonságot hozott. Ami lényeges lakóingatlanok esetében:

  • Mostantól az energetikai osztály meghatározásánál nem kell figyelembe venni a befoglaló épület geometriai méretét. Ez azt jelenti, hogy eddig a törvény "kedvezett" a családi házaknak és kisméretű társasházaknak, hiszen ugyanolyan minőségű lakások között több kategória különbség lehetett. Az összehasonlítás alapja mostantól egy rögzített érték.
  • Bevezették a megújuló részarány fogalmát, aminek gyakorlati következménye, hogy amennyiben nincs megújuló energia hasznosítás (napelem,napkollektor, hőszivattyú, kandalló, stb.), nem lehet CC kategóriánál jobbat adni! Ez egy elég nagyfokú változás, ezért még egyszer leírom: ha nincs megújuló, nem lehet CC-nél jobb osztályba sorolni!
  • Adalék, hogy még ha van is megújuló energia termelés, annak el kell érni a teljes energiafelhasználás 25%-át, amelyet külön számítással kell igazolni.
  • Ha van megújuló, eléri a 25%-os arányt és van alátámasztó számítás, akkor már kaphat BB besorolást. Azonban az AA szint eléréséhez szükséges még: időjárásfüggő szabályozás (ilyen pl.: gázkazánok esetén külső hőmérséklet-érzékelő szonda ill. termosztát), helyiségenkénti szabályozás (pl. termosztatikus szelepek) és még néhány egyéb feltétel is.
  • A nagyobb alapterületű ingatlanoknál lehetőség van a használati melegvíz felhasználását a korábbinál kisebb értékkel számolni. Ennek eredményeképpen egy nagyobb ház kicsit könnyebben érhet el jobb besorolást.
  • Pozitív változás, hogy mostantól kötelező fotót készíteni az ingatlanról, illetve néhány részéről (nyílászáró, hőtermelők, stb.)
  • Az eddigi 10 helyett mostantól 12 kategóriába oszthatóak az ingatlanok. A legjobb kategória az AA++, míg a legrosszabb a JJ. Hogy meg lehessen különböztetni a régi skálától, immár 2 betűjellel vannak megadva, ezért szerepel ebben a cikkben is 'CC' a korábbi 'C' helyett. Az új skála új kinézetet is kapott:

Új energetikai skála

Ezen kívül természetesen rengeteg apróbb változás is keletkezett, ezek közül a fontosabbak:

  • a 2015. jan. 1. előtt készült tanúsítványok közvetlenül nem használhatóak fel adásvételi szerződéshez, azokhoz pótlapot kell kérni, majd a pótlappal kiegészített korábbi energiatanúsítványt vagy másolatát kell átadni a Vevőnek. (megj.: pótlapot 2016. márciusa előtt nem lehetséges kérni a központi rendszerből, így egyelőre ezt nem lehet megtenni)
  • már 50 m2-nél kisebb családi házak esetén is kötelező, amennyiben az csatlakozik más épülethez (pl. fűtetlen nyári konyha, garázs)
  • mezőgazdasági ingatlanok esetén változott a tanúsítványra kötelezettek köre (nem szükséges tanúsítvány, ha az épületet fűtési időszakban 12 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten üzemeltetik, vagy évente 4 hónapnál kevesebb ideig fűtik)

Szeretné akár már ma a kezében tartani energiatanúsítványát?

Kattintson IDE, töltse ki az űrlapot az oldal alján és 60 percen belül visszahívjuk!