Energiaosztályok jelentése: 'A+'-tól 'C'-ig

Mit is jelent tulajdonképpen a besorolás? Érdemes-e törekedni a jobb energetikai besorolásra? Milyen előnye van egy jobb besorolásnak?

Frissítés: 2016-tól új besorolások váltották fel a régieket (két betűjeles, 'AA++'-tól JJ-ig). Az elv nem változott, csak a skála, összefoglaló a változásokról ebben a cikkben érhető el.

Mivel az energetikai osztályozás 'A+'-tól egészen 'I'-ig terjed, összesen 10 osztályzat létezik. A legjobb az A+, míg a legrosszabb az I. Az osztályoknak hivatalos neve is van, pl. A+ : fokozottan energiatakarékos, I : rossz. De mit jelentenek ezek az elnevezések? A cikksorozat első részében 'C' osztályig vizsgálom a besorolásokat és a tapasztalatunk szerint általában szükséges intézkedéseket. Ezek természetesen nem pontos adatok, csak egy hozzávetőleges becslésre szolgálhatnak.

Hogyan soroljuk osztályba?

Erről részletesebben ITT írtam. A lényeg: kiszámoljuk a a lakás várható fogyasztását, majd megvizsgáljuk a vonatkozó követelményeket és ezt a két számot elosztjuk egymással. Az eredmény egy százalékos érték lesz. Tehát a tanúsítvány nem azt mutatja meg, hogy a vizsgált lakás mennyire jó, hanem hogy mennyire felel meg az akutális előírásoknak! Ebből kijöhet olyan eredmény, hogy egy 'G' besorolású jobb, mint egy 'B', erről ITT írtam részletesen.

Tehát most akkor egy A+ jobb mint egy B vagy nem?

A válasz: attól függ. Bizonyos esetekben lehet jobb egy 'B', mint egy 'A+'. Ez nem azt jelenti, hogy valamelyik egyértelműen jobb lenne a másiknál, pusztán hogy az egyik jobban megfelel a követelményeknek. De ez nem jelenti mindenképpen, hogy alacsonyabb lesz a fűtésszámlája! Nagy általánosságban azért elmondható, hogy egy A+ jobb műszaki tartalommal rendelkezik, mint egy B.

Mit jelent a 'C' osztályú besorolás?

Önmagában a C osztály azt jelenti, hogy a vizsgált lakás PONT megfelel vagy minimálisan jobb, mint az aktuális előírások megkövetelnék. Ezt most egy családi ház esetén lehet teljesíteni Porotherm falazattal, amin 5 cm hőszigetelés található. Padlásfödémmel, amin 10-15 cm hőszigetelés található. 2 rétegű nyílászárókkal és egy szimpla turbós kazánnal is. Persze, ez csak általánosítás, hiszen nincs konkrét követelmény, csak egy ház alakjától függő dinamikus követelményszámítási módszer.

Hogyan lehetne ebből a házból 'B' energiaosztályút faragni?

Szinte hozzá se kell nyúlni, hiszen a 'C' osztály annyira "vékony", hogy a legritkább esetben szokott eredménynek adódni. Ennek az a magyarázata, hogy amikor a korábban számolt százalékos érték kijön, a 'C' kategória pusztán a 96-100% között érvényes. 100% felett már 'D', 96% alatt pedig 'B'. Ez azt jelenti, hogy akár néhány plusz cm hőszigetelés, vagy akár radiátorokra szerelt termosztatikus szelepek is átlökik a 'B' osztályba.

Hogyan érhető el az 'A' osztály?

Az 'A' osztály már távolabb van a 'C'-től, 76% alatt minősíthető ilyennek. A kategória neve 'Energiatakarékos', ami bizony így is van:

• 8-10 cm külső hőszigetelés,
• 15-20 cm zárófödémi hőszigetelés,
• kondenzációs gázkazán, fejlett szabályozással és
• nemesgázzal töltött ablakok kellenek ahhoz, hogy a fenti házból 'A' osztályút varázsoljunk.

A+ osztály, a csúcs?

Jelenleg ez a skála teteje, ennél jobb besorolás nincs. Akkor kaphatja egy lakás a 'Fokozottan energiakatarékos' jelzőt, ha az előírt követelményekhez hasonlítva a várható fogyasztása 55% vagy annál is kisebb. Mi kell ehhez?

• 15-20 cm külső hőszigetelés,
• 25-30 cm zárófödémi hőszigetelés,
• kondenzációs gázkazán, fejlett szabályozással, adott esetben megújuló energiaforrások(napelem, napkollektor, hőszivattyú) alkalmazásával
• 3 rétegű, nemesgázzal töltött nyílászárók

Ez a technika csúcsa. Hogy hogyan lehet egy házat úgy felújítani, hogy elérje ezt a szintet, természetesen könnyen kiszámolható. Érdemes azonban megvizsgálni azt, hogy vajon megéri-e? Természetesen ebben is tudunk segíteni.