Napkollektor és az energiatanúsítvány

Egyre több helyen látni napkollektorokat házak tetejére szerelve már Budapesten is. Mire jó a napkollektor, mennyit lehet vele megtakarítani és milyen hatással van az energiatanúsítványra?


Mielőtt belemélyednék a szakmai részbe, egy fontos félreértést szeretnék tisztázni:

  • a napkollektor melegvízet állít elő (használati melegvíz), amelyet utána fürdésre, "fűtésrásegítésre" illetve akár mosáshoz, mosogatáshoz lehet felhasználni
  • a napelem pedig villamos energiát termel, amivel az elektromos fogyasztást csökkenthetjük

Hogyan működik, mire jó a napkollektor?

A napkollektor a napsugárzás energiáját gyűjti be, majd átadja a benne áramló közvetítő közegnek. Ez a közvetítő közeg egy tartályba kering, ahol hőcserélő segítségével felmelegíti a benne lévő vizet. Ez már ivóvíz, így közvetlenül felhasználható pl. fürdésre.

Napkollektor és az energetikai tanúsítvány

Ebből következik, hogy azokon a pontokon lehet megtakarítást elérni napkollektorral, ahol melegvízet használunk. Ilyen lehet pl.: fürdés, mosás, mosogatás, takarítás, de akár medence fűtése is.

Mennyit lehet megtakarítani vele?

Sajnos erre egyszerű válasz nincsen. A megtakarítás attól függ, hogy mekkora költséget tud kiváltani.

Egy gyors példa: egy átlagos 4-fős család használati melegvíz fogyasztását elektromos bojler biztosítja. Ennek havi költsége 8.000 Ft (210 kWh). Ha e helyett a család felszereltet egy napkollektort és az fedezi az igényeket, 8.000 Ft-t spóroltak egy hónapban. Más a helyzet, ha ugyanennek a családnak a melegvízet átfolyós vízmelegítő biztosítja. Ilyenkor ugyanennyi energiának (210 kWh) megfelelő földgáz (22 m3) mennyiséget spórolják meg, az csak 2.500 Ft egy hónapban!

A 4 fős család ellátáshoz szükséges napkollektoros rendszer jelenleg 600.000 Ft körül beszerezhető. A megtérülés szempontjából nem mindegy, hogy 8.000 vagy 2.500 Ft-ot takarít meg a berendezés. Azt most nem veszem figyelembe, hogy a megtakarítás nagyjából az év felében jelentkezik, a téli szezonban elég kicsi a sugárzás hatása.

Napkollektoros cégek szokták ajánlani fűtésrásegítésre. Ezzel több probléma is van.

  • Napkollektoros rendszer tervezésénél általában azt vesszük figyelembe, hogy mennyi melegvízre van szükség. Nem jó ennél nagyobb rendszert kiépíteni, hiszen a plusz energiát már nem tudnánk hasznosítani.
  • Ehhez a nyári állapotot vesszük alapul, ha nem így tennénk, nyáron túl sokat termelni a kollektor.
  • Viszont télen sokkal kevésbé süt a nap. Éppen ezért, szinte észrevehetetlen a napkollektor hatása.

Télen tehát még a melegvízet sem tudja önállóan biztosítani a napkollektor. Akkor hogyan tudná még a fűtési rendszert is támogatni?

Van még egy speciális felhasználása a napkollektornak: medencefűtés rásegítése. Ebben az esetben az átlagosnál jóval nagyobb felületű napkollektort kell beépíteni, hiszen a medence fűtése jóval több energiát igényel, mint a zuhanyzás. Ez a nagy felületű kollektor már számottevő szerepet játszik télen a melegvíz ellátásban. Viszont még így sem marad benne annyi tartalék, hogy a fűtési rendszert segíthesse.

Napkollektor és az energetikai tanúsítvány

Mi köze ennek az energiatanúsítványhoz?

Az energiatanúsítvány az energiafelhasználást vizsgálja. Teszi ezt a fűtési rendszer, melegvíz előállító rendszer és egyéb (szellőzéstechnikai, hűtési, stb.) rendszerek esetén. Ezek közös jellemzője, hogy energiát használnak.

A napkollektort felhasználása szerint tudjuk figyelembe venni:

  • Melegvíz előállítása esetén megvizsgáljuk, hogy az adott felületű napkollektor az éves melegvíz igény mekkora részét képes fedezni
  • Fűtésrásegítésnél akkor tudjuk figyelembe venni, ha a rendszer kiépítéséből az következik, hogy télen ilyen üzemmódban használják
  • Medencefűtés rásegítésénél pedig sehogy nem. Ennek az a magyarázata, hogy az "átlagos fogyasztói magatartásnak" nem része a medence, így annak energiafogyasztását sem vizsgáljuk

Milyen hatása van a napkollektornak a besorolásra?

A napkollektort által biztosított energiát nem számítjuk bele a veszteségek közé. Azonban számolnunk kell a keringtetési veszteséggel: ez az a villamos energia, ami elszállítja a kollektorból a tartályba a közvetítő közeget. Ezt az energiát a szivattyú használja fel.

Számolnunk kell továbbá azzal, hogy átmeneti vagy téli időszakban nem váltja ki teljesen a napkollektor a hagyományos berendezéseket. Ilyenkor természetesen a másodlagos berendezés fogyasztását is vizsgálnunk kell, természetesen időarányosan.

A rendelet értelmében a megújuló energiaforrások energiafelhasználása 0. Ha a téli időszakban a melegvíz előállítása átfolyós vízmelegítővel történik, az időarányos éves fajlagos fogyasztás összesen 20 kWh/m2,év. Ha e helyett villanybojlert használnánk, ugyanez az érték 4-5x ennyi lenne.

Mindazonáltal, a napkollektor hatása az energetikai besorolásra elég kedvező: adott esetben 2-3 osztályt is javulhat tőle az energiaosztály. Hogy pontosan mennyit, az sok tényezőtől függ, de mindenképpen javítja.

Szeretné akár már ma a kezében tartani energiatanúsítványát?

Kattintson IDE, töltse ki az űrlapot az oldal alján és 30 percen belül visszahívjuk!