Mitől függ a besorolás?

A több ezer energiatanúsítvány elkészítése során sokszor kaptuk meg a kérdést: Miért lett az én lakásom jobb/rosszabb, mint a szomszédé?

Az energiatanúsítvány egyszerűen megfogalmazva egy teljes évre vonatkozó rezsiköltség-becslés. A gyorsabb összehasonlítás érdekében a száraz műszaki részeken felül bevezették a betűjeles skálázást is:

Ez a jelzés maga a besorolás. Láthatóan AA+-tól JJ-ig terjed, ez összesen 12 osztályba osztja be az ingatlanokat. Minden betű egy százalékos értéket fed le, pl. a 'BB' kategória a 80% és 100% között érvényes. Ez a százalékos érték két szám aránya:

• a vizsgált ingatlan becsült energiafogyasztása ÉS
• egy ugyanolyan ingatlanra vonatkozó, előírásoknak megfelelő energiafogyasztás.

Előírásoknak megfelelő energiafogyasztás: az az éves fogyasztás, amit akkor kellene teljesítenie az ingatlannak, ha most akarna használatbavételi engedélyt kapni.

Mit jelent mindez?

Az energetikai tanúsítvány készítésénél azt vizsgáljuk, mennyire felel meg a mai előírásoknak az adott ingatlan. Ha pont megfelel, az a 'CC' besorolás. Ha ennél jobb, akkor túlteljesíti az előírásokat. Ha rosszabb, nem éri el a jelenlegi szintet. Éppen ezért nem kell kétségbeesni, ha egy '60-as években épület családi ház FF-GG-HH besorolást kap, az mindössze azt jelenti, hogy a mai előírásokat nem teljesíti. De miért is kéne teljesítenie?

Tény: a mai magyar lakásállomány átlagos besorolása 'GG' osztály. Ez azt bizonyítja, hogy a korábban épület ingatlanok energetikai szintje a mai előírásokat még csak meg sem közelíti. Ugyanakkor hasonlítsuk össze egy '70-es években gyártott és mai mosógépet: vajon melyik fog több áramot és vizet felhasználni egy mosáshoz?

Részletesen külön cikkben dolgoztam fel a jellemző kategóriákat:'AA++'-tól 'CC'-ig, 'DD'-től 'GG'-ig és 'HH'-'JJ' kategória.

Pontosan milyen tényezők játszanak szerepet a besorolásnál?

Most már tudjuk, hogyan lehet energetikai osztályba sorolni. A képlet első tagját (a lakás energiafogyasztását) az alábbi tételek befolyásolják:

• külső falak, födémek, tetők anyaga, hőszigeteltsége
• nyílászárók hő- és légszigeteltsége
• fűtési rendszer energiahatékonysága
• melegvíz előállító rendszer energiahatékonysága

OK, de az energiatanúsítványban ez hogy csapódik le?

Vizsgáljunk meg 2 ugyanolyan házat! Az egyikben egy régi öntvénykazán, a másikban egy modern kondenzációs gázkazán található. Eredmény: az energetikai besorolás 1-2 osztállyal is jobb lehet az újabb kazán esetében. Ugyanez igaz, ha az egyik ház hőszigetelt/hőszigeteletlen. Vagy ha hőszigetelő nyílászárók/régi, vetemedett nyílászárók találhatóak a lakásban.

De társasházi lakásokban gyakran előforduló helyzet: egymás felett lévő lakások, az egyik középső, a másik alsó szinten. A különbség pusztán annyi, hogy az alsó szinten található lakás alatt fűtetlen pince található, míg a középső szinten lévő esetében nincs ilyen. Ekkor természetesen az alsó szintű lakás lesz rosszabb besorolású, hiszen ugyanannyi hasznos alapterületre több "lehűlő" felület jut.

Érdemes-e jobb besorolásra törekedni?

Mivel jelenleg a vevők döntési folyamatában nem játszik szerepet a besorolás, ezért nagy általánosságban nincs értelme. Ugyanakkor ha még a meghirdetés szakaszában elvégezzük a vizsgálatot, fény derülhet néhány lehetőségre, amelyek olcsón megvalósíthatóak, de adott esetben akár a besorolást is javíthatják. Ilyen például a szobatermosztát cseréje vagy az ablakok tömítése.