Energiaosztályok jelentése: 'D'-től 'G'-ig

Sorozatunk második részében az energiatanúsítvány osztályainak második felével foglalkozunk. Ezek a leggyakrabb előforduló besorolások, lássuk miért!

Frissítés: 2016-tól új besorolások váltották fel a régieket (két betűjeles, 'AA++'-tól JJ-ig). Az elv nem változott, csak a skála, összefoglaló a változásokról ebben a cikkben érhető el.

A cikksorozat első része (Energiaosztályok jelentése: 'A+'-tól 'C'-ig) elérhető IDE kattintva. A vizsgált lakás energetikai besorolásának módszerével most nem húzom az időt, részletesen olvasható IDE kattintva.

Ezek a besorolások rosszak?

Alapvetően a besorolás egy százalék, ami a felmért lakás jellemzői és a vonatkozó rendeletek aránya. Ebből következik, hogy nem egyértelműen jobb egy 'H', mint egy 'B', de most tekintsünk el ettől.

Az emberek egyre több helyen láthatják az energetikai tanúsítványoknál is használt skálát. Ilyen pl.: hűtőgépek, klímaberendezések, porszívó, sűtők és egyéb háztartási gépek. A termékekre voantkozó skála jellemzője, hogy általában 'A+++' -tól indul és 'D'-ig tart. Ezen a skálán a 'D' a legrosszabb minősítés. Ugyanakkor érdemes észrevenni a skálázott értékeket: mindösszesen 7 osztály található. Ezek közül tényleg a D a legrosszabb.

Ugyanakkor lakások esetén a 'D' az 5. legjobb érték! Konkrétan a 'D' azt jelenti, hogy a vizsgált ingatlan majdnem eléri azt a műszaki színvonalat, hogy építési engedélyt kaphasson 2015-ben! Ez pedig egy kiemelkedően jó osztályzat, ha nem az elmúlt 4-5 évben épült ingatlanról van szó. Jellemzően a 'D' besoroláshoz Porotherm téglafalazat, második generációs hőszigetelt nyílászárók és gázkazános központi fűtés tartozik.

Hogyan tekintsük az 'E' osztályra?

Most már tudjuk, hogy a 'D' megközelíti a mai szintet. Az 'E' pedig megközelíti a 'D'-t, tehát még mindig bőven elfogadható. Jellemzően jobb minőségű ingatlanok szoktak átcsúszni ide, pl. villanybojleres melegvíz előállítás esetén. Ezt a szabvány nagyon bünteti (jogosan), így egy adott esetben hőszigetelt ház is lehet 'E' kategóriás, ha nappali áramról megtáplált melegvíz ellátása van. Mindazonáltal, ezek az ingatlanok hőtechnikai szempontból még mindig jó minőséget jelentenek.

'F' és 'G' osztályok: a magyar átlag

Ezek azok az épületek, amelyek tipikusan a magyar családi házak nagy részét alkotják. Általában ez szokott eredményül adódni a Budapest belvárosában lévő régi társasházak lakásainál is.

Családi házaknál jellemző a B30-as falazóblokk, az utólagos hőszigetelés nélkül födémek (max. salakfeltöltés), régi típusú ablakok, elavult kazánok és villamos energiát használó bojler.

A budapesti lakásoknál jellemző a vastag téglafalak, gerébtokos ablakok, konvektoros fűtés és átfolyós vízmelegítő vagy villanybojler.

Ezek az ingatlanok adják a magyar lakásállomány legnagyobb részét, ezek fordulnak elő a leggyakrabban. Közös jellemzőjük, hogy általában olcsón fel lehetne újítani őket és ezzel igen jelentős összeget megtakarítani minden fűtési szezonban. Mindazonáltal megijedni nem kell ezektől a besorolásoktól, még a hivatalos név is 'Átlagos'.

OK, én már tudom. És a vevő nem ijed meg?

Ezt nem tudhatom. Viszont amit tudok, hogy ha megijedne, mi tudjuk kezelni a helyzetet. Elmondjuk neki, hogy miért ilyen, mit is jelent ez és hogyan lehet egyszerűen javítani rajta, még a javított energetikai tanúsítvány besorolást is megmondjuk. Elmondjuk, ha véleményünk szerint nem is érdemes felújítani, mert nem térülne meg.

Ez a fajta 'utógondozás' tapasztalataink szerint minden esetben át tudja billenteni a döntés határán álló vevőt a pozitív válasz irányába. És ehhez mindössze a több év folyamán felhalmozott tudásunk és mérnöki tapasztalatunk szükséges.